A Szövegelő AI ügynökség pontosan azt csinálja, amitől az EU új törvénye alapján sokan tartanak: szöveget generál. Posztokat, hírleveleket, weboldal-szövegeket, hirdetéseket – amire épp szüksége van a kisvállalkozónak. Emiatt augusztus 2. óta minden reggel ugyanaz a kérdés fogad az Instagram üzeneteim között: “mostantól minden AI-val írt szöveget jelölnöm kell?” Utánanéztem, elolvastam az EZ Bizottság 51 oldalas iránymutatását, és ebben a posztban pontosan elmondom, mire számíthatsz kisvállalkozóként.
Gyors válasz: kell-e jelölnöd az AI-val írt szövegedet?
💡 Legtöbbször nem. A jelölési kötelezettség csak akkor él, ha egyszerre két feltétel teljesül: a szöveg közérdekű témában szól, és nem dolgoztad át érdemben. Egy termékleírás vagy egy hírlevél, amit te magad ellenőrzöl és szerkesztesz, ebbe szinte sosem esik bele.
Mi az EU AI-törvénye, és mit szabályoz?
Az EU AI-törvénye, hivatalos nevén az AI Act, 2024 augusztusában lépett hatályba, de a rendelkezései szakaszosan válnak kötelezővé. 2026. augusztus 2-től él az a rész, ami az átláthatóságról szól: az 50. cikk.
Ez a cikk négy helyzetre ír elő szabályt:
- a chatbotoknak és a telefonos AI-asszisztenseknek jelezniük kell, hogy géppel beszélgetsz;
- a deepfake képeket, videókat és hangfelvételeket meg kell jelölni, hogy ne lehessen valódi felvételnek nézni őket;
- az érzelemfelismerő és biometrikus rendszereket üzemeltetőknek tájékoztatniuk kell az érintetteket;
- és (ez érdekel most engem és téged) bizonyos AI-val írt vagy módosított szövegeket is jelölni kell.
Fontos, hogy a kép, a videó és a hang más szabály alá esik, mint a szöveg. A deepfake-eknél a jelölés sokkal szélesebb körben kötelező, a bírság pedig súlyos: akár 15 millió euró vagy a globális árbevétel 3 százaléka, amelyik magasabb. Ebben a posztban kizárólag a szöveget nézem meg részletesen, pontosan azért, mert a Szövegelő AI ügynökségünk szövegeket ír: posztokat, hírleveleket, weboldal-szövegeket, stb.
Mit mond a törvény kifejezetten a szövegekről?
Tegnap zuhanyzás közben eszembe jutott egy webshopos ügyfelünk, akinek több mint tízezer terméke van. Elképzeltem, ahogy a monitor előtt ül, és azon gondolkodik, hogy mostantól minden egyes termékleírásához kézzel kell hozzányúlnia, vagy vissza kell mennie, és utólag meg kell címkéznie mind a tízezret? Jó hírem van neki, és neked is: valószínűleg egyiket sem kell.
A kötelező jelölés csak akkor merül fel, ha két feltétel egyszerre teljesül. Az első: a szöveg közérdekű témában szól. A Bizottság elég pontosan felsorolja, mi számít ide:
- közigazgatás;
- alapvető jogok;
- egészségügy;
- környezetvédelem;
- fogyasztóvédelem vagy
- társadalmilag releváns gazdasági, politikai, tudományos vagy kulturális fejlemények.
Egy termékleírás a kézműves fülbevalóidról nem tartozik ide. A posztod a mostani akciódról szintén nem. De egy cikk, amiben azt állítod, hogy egy kezelés gyógyítja a hátfájást, vagy egy összefoglaló egy jogszabályváltozásról, az igen, mert ott a fogyasztóvédelem vagy a közigazgatás témaköre már megnyílik.
A második feltétel: a szöveget nem dolgozták át érdemben. Ez a rész számít igazán, ezért ezt máris kifejtem bővebben, de előbb van egy harmadik dolog, amit fontos tudnod.
Visszamenőleg semmit nem kell megcímkézned. A 2023 óta, a ChatGPT berobbanása óta született AI-generált szövegek száma csak magyar nyelven, milliós nagyságrendű. Ezeket ellenőrizni és felcímkézni egyszerűen kivitelezhetetlen lenne, és a szabályozás sem várja ezt el tőled.
Mit jelent az „érdemi átdolgozás”?
Ez a kifejezés dönti el, kell-e jelölnöd valamit. A hivatalos meghatározás szerint valakinek, aki ért a témához, tényleg meg kell vizsgálnia a szöveg tartalmát: le kell ellenőriznie az állításokat és a forrásokat, aztán oda kell tennie a nevét is. Egy gyors átfutás vagy egy helyesírás-ellenőrzés ehhez kevés.
Ismerős ez a mérce? Nekem igen, csak eddig bizalmi kérdésként találkoztam vele, nem jogiként.
Néhány hónapja belefutottam egy sminktetováló Facebook-posztjába, ami egy látványos előtte-utána fotóval indult. Az első két mondat után szinte azonnal lelepleződött, hogy a szöveget AI írta hozzá: három egymást követő, kétszavas mondat egymás után, ismétlődő ellentétpáros szerkezet, magyartalan fordítás. A stilisztikai hiba viszont csak a felszín volt. Amint felismertem, hogy a szöveget gép írta, azonnal elbizonytalanodtam abban is, hogy a kép valódi-e, és hogy a szolgáltatás minősége tényleg olyan-e, amilyennek látszik. A gyanú onnan tovagyűrűzött.
Ezt hívom AI-bizalmi paradoxonnak: amint egy olvasó rájön, hogy nem tudja eldönteni, mi valódi és mi generált, a bizonytalansága a döntési magabiztosságára is átterjed. És bizony az alacsonyabb magabiztosság egyben kevesebb vásárlást is jelent. Szóval amikor az EU Bizottság azt írja, hogy érdemi felülvizsgálat kell a jelöléstől való mentességhez, az nálam ugyanaz a régi mérce, amit eddig is vallottam: a felismerhetően AI-írt szöveg bizalmat rombol, jogi kötelezettségtől függetlenül is.
Nálam a gyakorlatban ez így néz ki: a Szövegelő AI-val megírt vázlatot mindig elolvasom, leellenőrzöm a benne szereplő számokat és állításokat, aztán a saját hangomra formálom. Csak ezután engedem ki a kezemből, és ekkor már az én nevem áll mögötte, nem az algoritmusé.
Három dolog mindig megtörténik nálam, mielőtt egy AI-vázlatból kész szöveg lesz:
- elolvasom, és leellenőrzök minden számot, állítást, forrást;
- átírom a saját hangomra, kiszűröm a sablonos fordulatokat;
- a nevemet adom hozzá, vállalva érte a felelősséget.
Ha ezt a hármat elvégzed, jogilag te sem esel a jelölési kötelezettség alá, de ezek nélkül szerintem egyébként sem érdemes kitenni egy szöveget.
Kinek kötelező, és kinek nem?
Fontos leszögeznem, hogy az AI-szabályozásnak jogos alapja van. Biztos te is láttad már azokat a mémeket, amikor valaki rendel egy ruhát Sheinről vagy Temuról, ami a képen csodásan mutat, aztán megérkezik valami, aminek alig van köze a fotóhoz. Vicces, amíg nem te fizettél azért a ruháért.
Ugyanez zajlik az ingatlanpiacon us. Egyre több hirdetésben AI javítja fel a fotókat: eltünteti a repedést a falon, lecseréli a kopott udvart, kizöldíti a sárga füvet. Megértem az ingatlanost, aki csak meg akarja mutatni az ingatlanban rejlő potenciált, de ha a valóság ennyire eltér a képtől, az érdeklődő joggal hagyja ott dühösen. Az ilyen fajta megtévesztés ellen véd a törvény, nem az ellen, aki felelősséggel dolgozik.
Neked kisvállalkozóként a legtöbb esetben nem kell jelölnöd:
- a termékleírásaidat, ha te vagy valaki a csapatodból átdolgozza azokat;
- a hírleveledet és a social posztjaidat;
- a weboldalad szövegeit, a sales oldaladat.
Azonban jelölnöd kell, ha:
- közérdekű témában írsz, például egészségügyi, jogi vagy pénzügyi tanácsot adsz és ebben az AI segítségét kéred;
- vagy ha a szöveget AI generálta, de nem néztél rá érdemben, mielőtt kiraktad.
A visszamenőleges kérdés is sokakat nyugtalanít. Ha 2023 óta neked is rendszeresen segít az AI megírni a szövegeidet, ezeket nem kell utólag felcímkézned. A szabály nem elvárás a lehetetlenre, a már közzétett, régi tartalmaidhoz nem kell hozzányúlnod emiatt. (Legalábbis 2026. augusztus 20-án, a poszt közzétételekor még ez a szabály – de ez később változhat!)
Mit tegyél most, ha a Szövegelő AI-t használod?
Ha a Szövegelő AI-jal írod meg a posztjaidat, a hírleveledet vagy a weboldalad szövegét, három lépés elég ahhoz, hogy nyugodtan alhass:
- olvasd el a vázlatot, és ellenőrizd a benne szereplő számokat, állításokat;
- formáld át a saját hangodra, ne csak átfusd gyorsolvasással;
- közzététel után vállalod érte a felelősséget, mivel ez onnantól már a te szöveged.
Ez pontosan az a munka, amit a Szövegelő Klubban is tanítok. A hangod nem tanulható meg egyetlen brief elolvasásából, azt neked kell odatenned a szöveg mögé. Ahogy a szakmai helytállóságért is kizárólag te felelsz.
Ha szeretnéd lépésről lépésre végigvenni, hogyan dokumentáld öt perc alatt, hogy te tényleg átdolgoztad a szöveget, ezt a hírlevelemben és a klub heti kérdezz-felelekjén is bővebben kifejtem. Iratkozz fel, vagy csatlakozz a Szövegelő Klubhoz, szívesen válaszolok a te kérdéseidre is.
Gyakori kérdések
Kell-e jelölnöm a ChatGPT-vel vagy más AI-jal írt termékleírásaimat?
Legtöbbször nem. A termékleírás önmagában ritkán számít közérdekű témának, és ha te átolvasod, ellenőrzöd és átdolgozod a szöveget, mielőtt közzéteszed, kívül esel a jelölési kötelezettségen. A kockázat csak akkor merül fel, ha a szöveget változatlanul, ellenőrzés nélkül teszed ki.
Mit jelent pontosan az „érdemi felülvizsgálat” egy AI-jal írt szöveg esetén?
Azt jelenti, hogy egy hozzáértő személy ténylegesen megvizsgálja a szöveg tartalmát: leellenőrzi az állításokat és a forrásokat, a saját hangjára formálja, majd a nevét adja hozzá. Egy gyors átfutás vagy egy helyesírás-ellenőrzés ehhez nem elég.
Visszamenőleg is jelölnöm kell a korábban AI-jal írt szövegeimet?
Nem. A már közzétett szövegeidhez emiatt nem kell hozzányúlnod. A szabály a jövőbeli, közérdekű témában megjelenő tartalmakra vonatkozik, nem a 2023 óta felhalmozott, milliónyi meglévő szövegre.
Milyen bírságra számíthatok, ha nem jelölöm a szövegemet, pedig kellene?
Az uniós szabályozás akár 15 millió eurós vagy a globális árbevétel 3 százalékának megfelelő bírságot is kilátásba helyez a súlyosabb esetekben. A legtöbb kisvállalkozói szöveg viszont eleve nem esik a közérdekű kategóriába (pl. termékleírás, poszt, hírlevél), így ez a kockázat a gyakorlatban ritkán merül fel.
Vonatkozik ez a szabály a képekre és videókra is?
Igen, sőt ott szigorúbb: a deepfake-eket és az AI-jal jelentősen módosított fotókat, videókat, hangfelvételeket szélesebb körben kell megjelölni, mint a szövegeket. Ez a poszt kifejezetten a szövegekre fókuszál, a képes és videós szabályokról itt nem esik szó.
