A Szövegelő AI ügynökség pontosan azt csinálja, amitől az EU új törvénye alapján sokan tartanak: szöveget generál. Posztokat, hírleveleket, weboldal-szövegeket, hirdetéseket – amire épp szüksége van a kisvállalkozónak. Emiatt augusztus 2. óta minden reggel ugyanaz a kérdés fogad az Instagram üzeneteim között: “mostantól minden AI-val írt szöveget jelölnöm kell?” Utánanéztem, elolvastam az EU Bizottság 51 oldalas iránymutatását, és ebben a posztban pontosan elmondom, mire számíthatsz kisvállalkozóként.
Gyors válasz: kell-e jelölnöd az AI-val írt szövegedet?
💡 Legtöbbször nem. A jelölési kötelezettség csak akkor él, ha egyszerre két feltétel teljesül: a szöveg közérdekű témában szól, és nem dolgoztad át érdemben. Egy termékleírás vagy egy hírlevél, amit te magad ellenőrzöl és szerkesztesz, ebbe szinte sosem esik bele.
Mi az EU AI-törvénye, és mit szabályoz?
Az EU AI-törvénye, hivatalos nevén az AI Act, 2024 augusztusában lépett hatályba, de a rendelkezései szakaszosan válnak kötelezővé. 2026. augusztus 2-től él az a rész, ami az átláthatóságról szól: az 50. cikk.
Ez a cikk négy helyzetre ír elő szabályt:
- a chatbotoknak és a telefonos AI-asszisztenseknek jelezniük kell, hogy géppel beszélgetsz;
- a deepfake képeket, videókat és hangfelvételeket meg kell jelölni, hogy ne lehessen valódi felvételnek nézni őket;
- az érzelemfelismerő és biometrikus rendszereket üzemeltetőknek tájékoztatniuk kell az érintetteket;
- és (ez érdekel most engem és téged) bizonyos AI-val írt vagy módosított szövegeket is jelölni kell.
Fontos, hogy a kép, a videó és a hang más szabály alá esik, mint a szöveg. A deepfake-eknél a jelölés sokkal szélesebb körben kötelező, a bírság pedig súlyos: akár 15 millió euró vagy a globális árbevétel 3 százaléka, amelyik magasabb. Ebben a posztban kizárólag a szöveget nézem meg részletesen, pontosan azért, mert a Szövegelő AI ügynökségünk szövegeket ír: posztokat, hírleveleket, weboldal-szövegeket, stb.
Mit mond a törvény kifejezetten a szövegekről?
Tegnap zuhanyzás közben eszembe jutott egy webshopos ügyfelünk, akinek több mint tízezer terméke van. Elképzeltem, ahogy a monitor előtt ül, és azon gondolkodik, hogy mostantól minden egyes termékleírásához kézzel kell hozzányúlnia, vagy vissza kell mennie, és utólag meg kell címkéznie mind a tízezret? Jó hírem van neki, és neked is: valószínűleg egyiket sem kell.
A kötelező jelölés csak akkor merül fel, ha két feltétel egyszerre teljesül. Az első: a szöveg közérdekű témában szól. A Bizottság elég pontosan felsorolja, mi számít ide:
- közigazgatás;
- alapvető jogok;
- egészségügy;
- környezetvédelem;
- fogyasztóvédelem vagy
- társadalmilag releváns gazdasági, politikai, tudományos vagy kulturális fejlemények.
Egy termékleírás a kézműves fülbevalóidról nem tartozik ide. A posztod a mostani akciódról szintén nem. De egy cikk, amiben azt állítod, hogy egy kezelés gyógyítja a hátfájást, vagy egy összefoglaló egy jogszabályváltozásról, az igen, mert ott a fogyasztóvédelem vagy a közigazgatás témaköre már megnyílik.
Az egészségügy esetét érdemes külön megnézni
Az egészségügy külön figyelmet érdemel, mert nagyon sok egyéni vállalkozó dolgozik ebben a szektorban: orvosok, szülésznők, szülési tanácsadók, táplálkozási tanácsadók, pszichológusok. Ha te is közülük való vagy, íme a határvonal.
Amikor egy cikkben azt írod le, hogy egy adott kezelés vagy módszer segít valamilyen problémán, az közérdekű egészségügyi témának számít. Ilyen a blogposzt a szülés utáni depresszió felismeréséről, vagy cikk arról, hogy adott diéta hogyan hat krónikus betegségre. Ha ezt AI írja meg, és te csak átfutod a szöveget, jelölnöd kell.
A szolgáltatásod leírása viszont más tészta. A weboldal, ami bemutatja, mit kínálsz szülésznőként vagy pszichológusként, vagy egy poszt a szabad időpontjaidról, önmagában nem minősül a nyilvánosság tájékoztatásának közérdekű témában. Ez szolgáltatás-ismertető, nem egészségügyi állítás.
A gyakorlati szabály tehát ez: ha a szöveged konkrét egészségügyi állítást tartalmaz, aminek alapján valaki döntést hozhat a saját egészségéről, érdemes érdemben átdolgozni, mielőtt kiteszed. Ez jogilag is számít, és szakmai felelősségből is.
A második feltétel: a szöveget nem dolgozták át érdemben. Ez a rész számít igazán, ezért ezt máris kifejtem bővebben, de előbb van egy harmadik dolog, amit fontos tudnod.
Visszamenőleg semmit nem kell megcímkézned. A 2023 óta, a ChatGPT berobbanása óta született AI-generált szövegek száma csak magyar nyelven, milliós nagyságrendű. Ezeket ellenőrizni és felcímkézni egyszerűen kivitelezhetetlen lenne, és a szabályozás sem várja ezt el tőled.
Mit jelent az „érdemi átdolgozás”?
Ez a kifejezés dönti el, kell-e jelölnöd valamit. A hivatalos meghatározás szerint valakinek, aki ért a témához, tényleg meg kell vizsgálnia a szöveg tartalmát: le kell ellenőriznie az állításokat és a forrásokat, aztán oda kell tennie a nevét is. Egy gyors átfutás vagy egy helyesírás-ellenőrzés ehhez kevés.
Ismerős ez a mérce? Nekem igen, csak eddig bizalmi kérdésként találkoztam vele, nem jogiként.
Az első arról szól, hogy az emberi felülvizsgálatnak a folyamat utolsó lépésének kell lennie. Vagyis a sorrend számít: te (vagy valaki a csapatodból) átolvasod, ellenőrzöd, a saját hangodra formálod az AI-vázlatot, és ez legyen az utolsó érdemi beavatkozás a szövegen, mielőtt közzéteszed. Ha ezután még egy AI-eszköz is hozzányúl a szöveghez (akár csak egy csiszoló, helyesírásellenőrző vagy összefoglaló funkció is), az utólagos AI-beavatkozás érvényteleníti a mentességet, és a szöveg újra jelölésköteles lesz. A Bizottság megfogalmazásában:
„(136) Where AI systems are used to modify, supplement, or reformulate content following editorial sign-off, the resulting content must be treated as AI-generated or manipulated for the purposes of Article 50(4) AI Act. Any substantive AI intervention occurring after the human review or editorial control process has taken place will therefore cause the exception to become void.” (European Commission, 2026, p. 44)
A második arról szól, hogy nem elég csak átdolgozni a szöveget: a felelősséget vállaló személynek vagy vállalkozásnak nyilvánosan azonosíthatónak is kell lennie, hogy bárki tudja, kihez fordulhat, ha kérdése vagy panasza van a tartalommal kapcsolatban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nevednek és az elérhetőségednek megtalálhatónak kell lennie a weboldaladon például az impresszumban vagy az ÁSZF-ben, mert a Bizottság szerint annak, aki a felülvizsgálatot végzi, a végső jogi felelősséget is viselnie kell a publikáció egésze felett:
[…] requires a legal or natural person to hold editorial responsibility for the publication of the content. This entails that said person must hold the ultimate legal responsibility over the publication of the content, including the human review or editorial control (e.g. an individual, editorial board, or the publishing company). To ensure public accountability and trust, and in line with existing media professional standards, the identity and contact details of the legal person, the natural person or the function with editorial responsibility should be made publicly available on an easily findable location (if not yet otherwise available). This can happen online through e.g. a website’s terms and conditions or other user-facing legal information. Offline, such information can be included in a publication’s colophon or edition notice.” (European Commission, 2026, p. 44)
Vagyis a Szövegelő AI-val írt szövegnél nemcsak az számít, hogy te dolgoztad át érdemben, hanem az is, hogy ez legyen az utolsó lépés a folyamatban, és hogy a neved mint felelős megtalálható legyen a weboldaladon.
Néhány hónapja belefutottam egy sminktetováló Facebook-posztjába, ami egy látványos előtte-utána fotóval indult. Az első két mondat után szinte azonnal lelepleződött, hogy a szöveget AI írta hozzá: három egymást követő, kétszavas mondat egymás után, ismétlődő ellentétpáros szerkezet, magyartalan fordítás. A stilisztikai hiba viszont csak a felszín volt. Amint felismertem, hogy a szöveget gép írta, azonnal elbizonytalanodtam abban is, hogy a kép valódi-e, és hogy a szolgáltatás minősége tényleg olyan-e, amilyennek látszik. A gyanú onnan tovagyűrűzött.
Ezt hívom AI-bizalmi paradoxonnak: amint egy olvasó rájön, hogy nem tudja eldönteni, mi valódi és mi generált, a bizonytalansága a döntési magabiztosságára is átterjed. És bizony az alacsonyabb magabiztosság egyben kevesebb vásárlást is jelent. Szóval amikor az EU Bizottság azt írja, hogy érdemi felülvizsgálat kell a jelöléstől való mentességhez, az nálam ugyanaz a régi mérce, amit eddig is vallottam: a felismerhetően AI-írt szöveg bizalmat rombol, jogi kötelezettségtől függetlenül is.
Nálam a gyakorlatban ez így néz ki: a Szövegelő AI-val megírt vázlatot mindig elolvasom, leellenőrzöm a benne szereplő számokat és állításokat, aztán a saját hangomra formálom. Csak ezután engedem ki a kezemből, és ekkor már az én nevem áll mögötte, nem az algoritmusé.
Három dolog mindig megtörténik nálam, mielőtt egy AI-vázlatból kész szöveg lesz:
- elolvasom, és leellenőrzök minden számot, állítást, forrást;
- átírom a saját hangomra, kiszűröm a sablonos fordulatokat;
- a nevemet adom hozzá, vállalva érte a felelősséget.
Ha ezt a hármat elvégzed, jogilag te sem esel a jelölési kötelezettség alá, de ezek nélkül szerintem egyébként sem érdemes kitenni egy szöveget.
Kinek kötelező, és kinek nem?
Fontos leszögeznem, hogy az AI-szabályozásnak jogos alapja van. Biztos te is láttad már azokat a mémeket, amikor valaki rendel egy ruhát Sheinről vagy Temuról, ami a képen csodásan mutat, aztán megérkezik valami, aminek alig van köze a fotóhoz. Vicces, amíg nem te fizettél azért a ruháért.
Ugyanez zajlik az ingatlanpiacon us. Egyre több hirdetésben AI javítja fel a fotókat: eltünteti a repedést a falon, lecseréli a kopott udvart, kizöldíti a sárga füvet. Megértem az ingatlanost, aki csak meg akarja mutatni az ingatlanban rejlő potenciált, de ha a valóság ennyire eltér a képtől, az érdeklődő joggal hagyja ott dühösen. Az ilyen fajta megtévesztés ellen véd a törvény, nem az ellen, aki felelősséggel dolgozik.
Neked kisvállalkozóként a legtöbb esetben nem kell jelölnöd:
- a termékleírásaidat, ha te vagy valaki a csapatodból átdolgozza azokat;
- a hírleveledet és a social posztjaidat;
- a weboldalad szövegeit, a sales oldaladat.
Azonban jelölnöd kell, ha:
- közérdekű témában írsz, például egészségügyi, jogi vagy pénzügyi tanácsot adsz és ebben az AI segítségét kéred;
- vagy ha a szöveget AI generálta, de nem néztél rá érdemben, mielőtt kiraktad.
A visszamenőleges kérdés is sokakat nyugtalanít. Ha 2023 óta neked is rendszeresen segít az AI megírni a szövegeidet, ezeket nem kell utólag felcímkézned. A szabály nem elvárás a lehetetlenre, a már közzétett, régi tartalmaidhoz nem kell hozzányúlnod emiatt. (Legalábbis 2026. augusztus 20-án, a poszt közzétételekor még ez a szabály – de ez később változhat!)
Mit tegyél most, ha a Szövegelő AI-t használod?
Ha a Szövegelő AI-jal írod meg a posztjaidat, a hírleveledet vagy a weboldalad szövegét, három lépés elég ahhoz, hogy nyugodtan alhass:
- olvasd el a vázlatot, és ellenőrizd a benne szereplő számokat, állításokat;
- formáld át a saját hangodra, ne csak átfusd gyorsolvasással;
- közzététel után vállalod érte a felelősséget, mivel ez onnantól már a te szöveged.
Ez pontosan az a munka, amit a Szövegelő Klubban is tanítok. A hangod nem tanulható meg egyetlen brief elolvasásából, azt neked kell odatenned a szöveg mögé. Ahogy a szakmai helytállóságért is kizárólag te felelsz.
Ha szeretnéd lépésről lépésre végigvenni, hogyan dokumentáld öt perc alatt, hogy te tényleg átdolgoztad a szöveget, ezt a hírlevelemben és a klub heti kérdezz-felelekjén is bővebben kifejtem. Iratkozz fel, vagy csatlakozz a Szövegelő Klubhoz, szívesen válaszolok a te kérdéseidre is.
Gyakori kérdések
Mi a helyzet a szépirodalmi és egyéb szerzői jogdíjas alkotásokkal, amiben az AI segít?
A szépirodalom, szórakoztató irodalom tipikusan nem ugyanabba a kategóriába esik, mint egy közérdekű témáról szóló AI-generált cikk. Ami viszont a szerzői jogot illeti: ez az iránymutatás nem azt szabályozza, hogy egy AI-val készített regény szerzői jogilag védett mű-e. Sőt, külön ki is mondja, hogy az itt használt „works” fogalomnak nincs hatása arra, hogy az adott tartalom szerzői jogi védelemre jogosult-e. Ezt más uniós szerzői jogi szabályok alapján kell eldönteni.
Kell-e jelölnöm a ChatGPT-vel vagy más AI-jal írt termékleírásaimat?
Legtöbbször nem. A termékleírás önmagában ritkán számít közérdekű témának, és ha te átolvasod, ellenőrzöd és átdolgozod a szöveget, mielőtt közzéteszed, kívül esel a jelölési kötelezettségen. A kockázat csak akkor merül fel, ha a szöveget változatlanul, ellenőrzés nélkül teszed ki.
Az egészségügyi vállalkozóknak (orvos, szülésznő, pszichológus) is jelölniük kell az AI-jal írt szövegeiket?
Attól függ, mit ír a szöveg. Egy konkrét egészségügyi állítást vagy tanácsot tartalmazó cikk közérdekű témának számít, és jelölni kell, ha AI írta ÉS nem dolgoztad át érdemben. A szolgáltatásod leírása vagy egy posztod a szabad időpontjaidról viszont nem egészségügyi állítás, ezért ez a kötelezettség ezekre nem vonatkozik.
Mit jelent pontosan az „érdemi felülvizsgálat” egy AI-jal írt szöveg esetén?
Azt jelenti, hogy egy hozzáértő személy ténylegesen megvizsgálja a szöveg tartalmát: leellenőrzi az állításokat és a forrásokat, a saját hangjára formálja, majd a nevét adja hozzá. Egy gyors átfutás vagy egy helyesírás-ellenőrzés ehhez nem elég.
Visszamenőleg is jelölnöm kell a korábban AI-jal írt szövegeimet?
Nem. A már közzétett szövegeidhez emiatt nem kell hozzányúlnod. A szabály a jövőbeli, közérdekű témában megjelenő tartalmakra vonatkozik, nem a 2023 óta felhalmozott, milliónyi meglévő szövegre.
Milyen bírságra számíthatok, ha nem jelölöm a szövegemet, pedig kellene?
Az uniós szabályozás akár 15 millió eurós vagy a globális árbevétel 3 százalékának megfelelő bírságot is kilátásba helyez a súlyosabb esetekben. A legtöbb kisvállalkozói szöveg viszont eleve nem esik a közérdekű kategóriába (pl. termékleírás, poszt, hírlevél), így ez a kockázat a gyakorlatban ritkán merül fel.
Vonatkozik ez a szabály a képekre és videókra is?
Igen, sőt ott szigorúbb: a deepfake-eket és az AI-jal jelentősen módosított fotókat, videókat, hangfelvételeket szélesebb körben kell megjelölni, mint a szövegeket. Ez a poszt kifejezetten a szövegekre fókuszál, a képes és videós szabályokról itt nem esik szó.
